Anatómia

1.Mi az izület? Mi a porc? (rostos/üveg példákkal)

Az ízületek: két vagy több csont összeköttetése, ahol a csontok elmozdulnak
Részei: ízületi fej: általában valamilyen idomhoz hasonló, amely egyben a létrejövő mozgásokat is megszabja
ízületi árok: általában az ízületi fej lenyomata, ízületi porc:az ízesülő csontvégeken található üvegkeménységű porc

Ízület: két csont közt mozgást létrehozó felszín, porccal borított, olyan csontok közt amik egymáshoz képest elmozdulhatnak (összenövés, varrat: nem ízület (koponyavarrat, csípőlapát, ülőcsont és szeméremcsont/ keresztcsont és csigolyák összenövése))

Porc: csontok végén elhelyezkedő rostos anyag, lehetővé teszi elmozdulásukat egymáson, ezért felszíne sima. Fajtái: üveg (csípőcsont, térd/váll, ujjperc, könyök) rostos (csigolyák, szeméremizület)

2. Ízületek fajtái (1,2,többrétegű, hogy működnek)
Csuklóízület (térd, ujjperc, állkapocs)
Forgóízület (orsó+singcsont, 2. nyakcsigolya+1. nyakcsigolya fognyúlvány, bordák (enyhe emelkedés, süllyedés, 3 helyen rögzített, elől szegcsont, hátul gerinc))
Szabadízület (felkar+váll, csípő) tér minden irányába
Korlátozott szabadízület (csukló (karcnyúlvány korlátozza)
Feszes ízület: csak természetes rugalmasságot enged meg (kéztő/ lábtő csontok, csigolyák, bordák szegcsontnál, lapocka+kulccsont, sípcsont+szárkapocscsont)
Nyeregízület: valami körüli forgómozgás (hüvelykujj középcsont + nagy sokszögletű csont) fajtái: 1 tengelyű (ujjpercek, térd, koponya+gerinc) 2 tengelyű (boka)

3.Csigolyák: száma, részeik: nyak, hát, ágyékcsigolyák jellemző sajátosságai.
7 db nyakcsigolya, 12 hát, 5 ágyék + keresztcsont 5 csigolya összenövése +farnyúlvány: ált 3 (7,12,5,5,3)
részei: csigolyatest+ csigolyaív: ízületi felszínek: következő csigolya erre támaszkodik, közte porckorong (egyik a másikhoz képest 2 fok elmozdulásra képes-összeadódik)
+harántnyúlványok oldalra, tövisnyúlvány hátra (bordák két csigolya közt indulnak)
nyakcsigolyáknak nincs tövisnyúlványa: jobban hátra tud hajlani
csigolyatest fentről lefelé folyamatosan nő
7. nyakcsigolyánál tarkó íve megtörik (fény –látható: láthatók még: vállmagaslat, felső-melső csípőtövis, hátsó csípőtövis, kulcscsont belső fele, szegcsont néha)
csigolya:
csigolya test: elöl helyezkedik el,
felülről lefelé fokozatosan nagyobbodik és magasodik,
az egymás felé tekintő lapos felszínüket üvegporc fedi,
hátra felé függőleges vályút képez
csigolya ív: a test által alkotott vályú két széléről ered
csigolya lyuk: a test ésa csigolyaív zárja közre
tövisnyúlvány: középen hártrafelé és többségében lefelé irányuló páratlan nyúlvány
harántnyúlvány: oldalt kissé hártrafelé irányuló páros nyúlvány
ízületi nyúlvány: csigolyánként négy található a szomszédos csigolyák ízesülésére
+ porckorong
A gerincszakaszok jellemzése:
nyaki szakasz: hét nyakcsigolya, a csigolyák teste kicsiny, téglatest alakú, haránt nyúlvány két gumóban végződik,
csigolyalyuk tág, háromszög alakú
tövisnyúlványuk villaszerűen elágazik
az első csigolya (atlas): talp szerű ízületi felszín található, amellyel a koponya nyakszirtcsontjához kapcsolódik,
teste nincs, elülső és hátsó ívből áll, az első íven ízületi felszín található a fognyúlvány befekvésére,
a tövisnyúlvány hiányzik
a második csigolya (axis): teste kicsiny, tégla alakú, rajta felfelé tekintő fogszerű nyúlvány
háti szakasz: tizenkét hátcsigolya, a csigolyatest nagyobb,a csigolyalyuk szűkebb, a harántnyúlvány hátra és oldalra irányul (bordák kapcsolódnak hozzájuk),
a tövisnyúlvány hátra és lefelé mutat, az egymás alatt levő tövisnyúlványok tetőcserépszerűen fedik egymást,
a csigolyák hátra domború ívet hoznak létre
ágyéki szakasz
öt ágyéki csigolya, a csigolya test nagy, bab alakú,a csigolya lyuk szűkebb, a harántnyúlványok bordacsökevények
a tövisnyúlványok hátrafelé mutatnak, a csigolyák előre alkotnak domború ívet
keresztcsonti szakasz
öt keresztcsonti csigolya összecsontosodása hozza létre
felső része enyhén a medencébe emelkedik,
oldalsó részén csípőcsonttal ízesül
hátsó felszínén az összecsontosodott tövisnyúlványok tarajszerű kiemelkedése
a farokcsonti szakasszal együtt hátra domborúak
farki szakasz
a három-öt farokcsonti csigolya összecsontosodásából

4. A gerincoszlop mozgáslehetőségei. Súlyvonal
Egyik csigolya a másikhoz képest 2 fok elmozdulásra képes- összeadódik: feszes ízület: csak ruganyosság, leghajlékonyabbak nyak, legkevésbé hátcsigolyák (bordakosárral együtt mozog), medencecsigolyák is hajlékonyak, farcsigolyák összenőve
Súlyvonal: kontraposzt: álló embernél érvényes szabály: 7. nyakcsigolya – ágyékcsigolyák – előfok – két belső boka közt, vagy valamelyik boka
Ülő helyzetben a medence a két ülőgumóra támaszkodik, bemeneti síkja a vízszinteshez közelebb kerül. A keresztcsont a függőlegeshez közelebb áll, és ék alakban benyomul a két medencecsont közé.

5. A csontváz arányai. A két nem csontrendszer milyen arányeltérések mutatkoznak? (legalább öt példa)
Koponya 8,5 x fér rá átlagos felnőtt ember testére + felkarcsont=alkar kézközépcsontokig + combcsont=sípcsont+sarokcsont + mellkas fele=szegcsont hossza
Férfi: mellkas szélesebb, hordó alakú, állcsúcs nagyobb, medencecsont zártabb forma, karcsont-lábcsont szöge kisebb (kevésbé hajlik befelé alapból)
Nő: mellkas inkább méhkasforma, felfelé szűkül, járomcsont szélesebb, szemöldökdudorok jobban kidudorodnak, jobban hátra tudják hajlítani kart (karcnyúlvány kisebb)

6. A vállöv csontjai, izületei, mozgásai. A vállizület mozgásai.
A felső függesztőöv (vállöv) csontjai:
kulcscsont: bőrön (középső része) jól kitapintható, jellegzetes S alakban görbült
egyik végével a szegycsonthoz ízesül, másik vége a lapockához kapcsolódik
lapocka: oldalsó felső szögleténél igen lapos ízfelszín található (ide ízesül a felkarcsont feje), a háti felszínen erős kiemelkedés lapockatövis húzódik
Alkarcsont+ felkarcsont: orsócsont: az alkar nagyujj felüli oldalán
singcsont: a kisujj felöl, könyökízület alkotásában vesz részt
A vállízület: a lapocka és a felkarcsont feje alkotja, soktengelyű ízület
Ízületek: könyök: összetett ízületi rendszer, sing+ felkarcsont: csukló (alkar-felkar előre-hátra mozgása), felkarcsont+orsócsont: forgó, sing+orsó: forgó

7. A könyök: milyen összetett ízületi rendszer, hogyan mozog?
a felkarcsont vége és a két alkarcsont képezik,
alapvető működését a felkarcsont és a singcsont szabja meg
ennek a mozgása teszi lehetővé a tenyér lefelé és felfelé fordítását is

8. Mik a „csukló-ízületünk” elemei, mik a mozgás határai?
csukló ízülete: korlátozott szabadízület (korlátozzák sing+orsócsont karcnyúlványai)
Tojásízület (fej alakjára nézve), amelynek sípcsont feje az ízületben közvetlenül nem vesz részt, csak a róla eredő szalagok révén. Az ízfej porcborítása egységes. Az ízület tokja elég szoros, szalagokkal megerősített, oldal felé lazább. Mechanizmusa az ízfelszínek alakjának megfelelően kéttengelyű tojásízület. Mindkét tengely körül tudjuk hajlítani, nem egészen derékszögig. Teljes mozgása 160-170o ívértékű. Ebben azonban részt vesznek a két kéztőcsont sor közötti, sőt kismértékben a kéztőcsontok és a kézközépcsontok közti feszes ízületek is.

9. A kéz csontjai, ízületei
kéz csontjai:
kéztőcsontok:
nyolc darab szabálytalan alakú csontocska két sorba rendeződve (4+4)
felső sorban a sajkacsont, a holdascsont, a háromszögcsont és a borsócsont
az alsó sorban a trapézcsont, a trapezoidcsont, fejescsont és horgascsont
kézközépcsontok:
az ujjaknak megfelelő 5 rövid csont
ujjperccsontok:
ujjon 2 a többin 3
hüvelykujj nagy sokszögletű csonton mozdul el
ujjpercek közt nyeregizület: ez teszi lehetővé fogást

10. A medencecsont részei, ízületei, statikája
Statikája: csípőlapátok közé mint egy ék, befeszül keresztcsont + két combcsontra ránehezedik csípő + tartó szerep miatt zárul körbe forma
Szeméremízület: rostos ízület, regenerálódó
Csípőcsont: a medencecsont felső legnagyobb részét alkotja
a csípőlapát felső széle S alakban görbült csípőtaréj
a csípőtaréj elöl a tövisszerű elülső felső csípőtövisben végződik
a csípőlapát hátsó részén fül alakú ízfelszín található a keresztcsont ízesülésére
a csípőlapát belső felszíne kivájt
amit alul az ívelt kiemelkedés határol
Ülőcsont
test, felső, alsó ág
a medence hátsó alsó részét alkotja, a két ág szögletben találkozik -» ülőgumó, az ülőgumó felett található az ülőcsonti tövis
Szeméremcsont
test, felső, alsó ág
a medence elülső, alsó részét alkotja
a felső ágon kiemelkedés
a kétoldali szeméremcsont közt középen porcos összeköttetés
csípőízületi árok: ide ízesül a combcsont feje
A medence alkotó csontjai:
alsó ágyékcsigolyák
keresztcsont
farkcsont
két medencecsont
Felosztása:
nagymedence:
csak hátul van csontos fala
kismedence:
minden oldalról csontok határolják, szeméremcsontok,ülőcsontok, csípőcsont, keresztcsont, farkcsont
a két medence határvonala:
keresztcsont felső része
csípőcsont ívelt vonala
szeméremcsont szeméremfésűje

11. A csípőizület, combcsont (tomporok) mozgásai
Combcsont fejénél kistompor, nagytompor
A csípőízület
gömb- vagy szabad ízület
az ízfej minden külön (szalag vagy ízületi tok révén biztosított) rögzítés nélkül is helyén marad
Az ízületnek erős tokja van, amelyet teljes terjedelmében szalagok borítanak.
Mint minden szabad ízületnél, itt is a tér három fő tengelye körüli mozgásokat vesszük figyelembe.
Hátrafelé a tartó szalagok spirális csavarodása, feszülése szab határt mozgásnak
Előre, hogy a comb a hasfalnak feszül, oldalirányú mozgás mértéke egyénenként változó.

12. A térdizület elemei (porc, szalagok, nyaktömlő) mozgása
Nyálkatömlő: minden mozgó ízületet körbeveszi (súrlódást csökkenti ízületi folyadék, nem melegszik föl)
Térdkalács +térddudor (combcsonté): nagy ín indul belőle, ami közrefogja térdkalácsot (térdkalács szabadon mozog)
Térdalji ín: hosszúsága nem változik
Ízületi árok itt nem az ízületi fej lenyomata, különbséget két porckorong szünteti meg
a térdízületen belül két, kereszt alakban elhelyezkedő szalag található, amelyek a mozgásoknak szabnak határt
az ízületen kívül található, oldalsó szalagok az ízület erősítésében játszanak szerepet

13. Bokavilla, kül-és belboka.
Kettős ugróizület: felső, alsó, milyen tengelyűek.
Sípcsont és szárkapocscsont karcnyúlványai, elől-fent belül, hátul-lent kívül
Lábfej legelső csontja: ugrócsont + sarokcsont (csuklóízület), sajkacsont: ugrócsont és lábtőcsontok között
bokaízület: felső ugróízület:a két lábszárcsont és az ugrócsont,
alsó ugróízület: az ugrócsont és más lábtőcsontok között

14. Láb statikai szerkezete, hossz és keresztboltozatok. Láb csontjai, izületei
Lencsecsontokon állunk (pontszerűen): kisujj alatt, öregujj alatt, sarkon (3 pont), lábfejen belül feszes ízületek
A láb csontjai
lábtőcsontok 7 darab szabálytalan alakú csont: a két legnagyobb csont: ugrócsont, sarokcsont +lábközépcsontok, ujjperccsontok
A lábboltozat: a járás tanulása közben alakul ki, izmok és inak tartják fenn, hosszanti és keresztirányú

15. Keresztcsont, farkcsont. A keresztcsont hátulnézeti érdes barázdái.
Összenőtt csigolyák közti hézagok maradványai lyukak, tövis és harántnyúlványoké barázdák

16. Atlas, epistropheus, ízesülések
Atlas: utolsó csigolya koponya alatt, tövisnyúlványok és test nélkül + fognyúlványos epistropheus: mozgást (forgást) biztosít

17.A szegcsont tagolása. Valódi és állbordák. Ízületeik.
7. bordából ered 4 állborda

18. Mellkas a két nemnél. Elülső és hátulsó bordaszöglet. Mellkas mozgásai.
mellkas
felül keskeny, közép felé egyre szélesedik, majd újra keskenyedik,
a szegycsont, bordák és a hátcsigolyák alkotják
három irányú bordahajlás miatt:
belégzéskor -» emelkedik -» a mellkas térfogata nő
kilégzéskor -» süllyed -» a mellkas térfogata csökken
csontjai:
Szegycsont: részei: markolat, test, kardnyúlvány
szerepe: bordák ízesülnek hozzá
Borda: részei: fej, nyak, test: a fejen és a nyakon ízületi felszín a hátcsigolya testéhez és a harántnyúlványhoz való kapcsolódásra
valódi bordák: fokozatosan hosszabbodik
állbordák: porc segítségével egymáshoz is kapcsolódnak, folyamatosan rövidül
lengő bordák: szegycsonthoz egyáltalán nem kapcsolódnak, hosszuk tovább rövidül
elülső-hátulsó bordaszöglet (porc, szegcsont, borda feje)

19. A koponya csontjai, varratai, koponyaalap, nemek közti jellemző különbségek.
Koponya varrat: nem összenövés, csak koponyán, fajtái: koszorúvarrat, nyílvarrat, lambdavarrat +lemezes takarás halántékcsont falcsont közt (álvarrat: rásimul, de kicsit rugalmas: biztonsági szerep)
Ékcsont: koponyán belül összeköt (halánték, nyakszirt, falcsont)
A koponya varratai
koronavarrat: a homlokcsont és a két falcsont között
nyílvarrat: a két falcsont között
lambdavarrat: a nyakszirtcsont és a két falcsont között
pikkelyvarrat: a falcsont és a halántékcsont között
Arckoponya:
Felső állcsont:
páros csont: a száj fölött, az orr két oldalán helyezkedik el
szerepe van a szem, az orr és a szájüreg határolásában
Járomcsont:
páros csont, kiemelkedése a járomcsont gumó,
nyúlványa a halántékcsont nyúlványával alkotja a járomívet
Orrcsont:az orr háti részét képezi
Alsó állcsont:
páratlan csont
az egyetlen csont amely ízülettel kapcsolódik egy másik koponyacsonthoz (halántékcsonthoz)
az ízület a rágásban és a beszédben rendkívül fontos szerepet játszik
a szárak végén található fejecske ízesül a halántékcsonttal és alkotja a rágóízületet
a test és a szár szögben találkozik ez férfiakon erősebb
Agykoponya:
homlokcsont:
páratlan, részt vesz a szemüreg és az orrüreg felső falának alkotásában is
ékcsont:
a koponya alapon a homlokcsont mögött helyezkedik el:
a test háti felszínén kivájt részét nevezik töröknyeregnek melyben az agyalapi mirigy helyezkedik el
a nagy és a kisszárny a szemüreg illetve a koponyagödrök alkotásában vesz részt
halándékcsont:
az ékcsont mögött elhelyezkedő páros csont
alsó felszínén ízületi árok található, az állcsonttal való ízesülésre
itt található a csontos külső hallójárat külső nyílása
a csont koponyaalapi részén található a sziklacsont melynek a belsejében helyezkedik el a középfül (hallócsontok) és a belső fül (hallás, egyensúlyozás szerve)
nyakszirtcsont:
páratlan csont
a két halántékcsont mögött helyezkedik el
nagyrésze a tarkó alkotásában vesz részt
a koponyaalapi részén található a koponya legnagyobb nyílása az öreglyuk ahol a gerincvelő kapcsolódik a nyúltvelőhöz
az öreglyuk két oldalán ízfelszín található az I. nyakcsigolyával való ízesülésre
falcsont:
páros csont
a koponyatető alkotásában vesz részt

20. A Camper-féle szög, a koponya index
Camper-szög: hallójárat-orrtövis + orrgyök-homlokcsont legkülső dudorának vonala, ezeknek szöge (antropológusok használják, embertípusok meghatározására)
Koponyaindex: koponya szélességének és hosszúságának hányadosa szorozva százzal (régészek használják)