1. BA
Magyar Képzőművészeti Egyetem
Látványtervező Tanszék
MOZGÓKÉPES MEDIÁLIS TECHNIKÁK
2008-2009 tanév, első szemeszter
I. évfolyam
Vizsgakérdések
a 2009. január 16.-i, péntek délelőtt 10 órakor kezdődő vizsgához
A
1. Mikor és hol volt az első nyilvános mozielőadás?
1895 február 13 Lyonban szabadalmaztatta Lumier fivérek 1895 dec. 28 Paris Grand cafe pincéjében volt, de Gyuri szerint 1986! Bp. Lumier 1896 május 10
rövidfilmeket vetítettek:pályaudvarra befutó vonat, hullámzó tenger, gyárból kiáradó munkások.
2. Mikor és hol készítették az első hangosfilmet?
1927 Warner Brothers, Alan Crosland: „A Jazz énekes” c. amerikai film :http://www.imdb.com/title/tt0018037/
Triergon elmélet: hanghullámokat elektromos impulzusokká, ezeket fénycsikká lehet alakitani, ezt a filmszalagra rögziteni, amit lejátszáskor ismét elektromos jelek lesznek.
(Magyarországon csak 1931-ben készült az első hangos film:
A Kék bálvány:http://www.imdb.com/title/tt0024209/
3. Mikor és hol volt az első nyilvános, élő televíziós közvetítés?
1936-os berlini olimpia Angol/Német foci közvetités. (forditós film: u.a. a positiv és a negativ), ill. 1936 London BBC
4. Hány "sorban" sugározzák a televíziós adást Magyarországon, és a legtöbb európai országban?
625sor középről indul, páros és páratlan sorok. de európában is elterjedt az amerikában megszokott 525 sor. a HDtelevizióknál az 1050-1125 sor.
5. Hány képet „látunk” másodpercenként a filmen illetve a televízióban?
24 ill. 18 kocka/sec.
lilla könyve (film és médiafogalmak kisszótára) szerint: 525-nél 30/s a 625-nél 25/s
6. Mi a futópontos képfelbontás és a váltott soros „letapogatás”?
2 db 1/2. kép, páros páratlan Asszem, hogy vizszintesen fut, minden második sorban középről indulva???
Kicsit bővebben!:)
Váltott soros letapogatás
A tv-kép teljes terjedelmében 625 sorból áll (a CCIR és az OIRT szabvány szerint), amely az imént leírt sorirányú videojelek idõbeni összegzéseként jön létre. A 625. sor után az elektronsugár a képernyõ aljáról visszafut, és kezdõdik elölrõl a folyamat. A 625 sor felrajzolása 40 ms alatt megy végbe, ezért a képváltás frekvenciája 25 Hz.
Itt álljunk meg egy pillanatra! A bevezetõben már említettük, hogy az emberi szem érzékelési sebessége véges, azaz tehetetlensége jelentõs. Ez a tehetetlenség tette lehetõvé, hogy a tv-rendszereket aránylag lassú eltérítéssel és ezáltal kis sávszélességgel hozzuk létre. Ha ugyanis az idõben egymás után következõ képpontokat, majd a teljes képet megfelelõ sebességgel villantjuk fel, akkor a szemünk folyamatos képet érzékel.
A 64 -os idõközönként közvetített sorokkal nincs is problémánk. Szemünk azonban mégsem annyira tehetetlen, hogy a 25 Hz-es ütemben váltakozó kép villogását ne érzékelné. 40 Hz körül van a zavaró villogás határa. Ha ennek alapján pl. 50 Hz-nek megfelelõ 20 ms alatt közvetítenénk 625 sort, a soridõt a felére kellene csökkenteni, ami kétszeres sebességû eltérítést és nagyobb sávszétességet jelentene. Ez a követelmény a tv-rendszerek kialakitásának idején komoly gondokat okozott volna. (Ma már a feladat könnyedén megoldható pl. a HDTV rendszerrel, l. késõbb.)
A problémát szellemes módon a váltott soros letapogatással oldották meg. Ennek lényege a következõ (1.18. ábra): 20 ms alatt nem közvetítünk 625 sort, csak ennek felét, de ezalatt az elektronsugár a tetejétõl az aljáig pásztázza a képernyõt, majd visszatér, és az ábrán látható sorközökbe belerajzolja a kép második felét.
Tehát ún. félképekbõl szerkesztünk egy teljes értékû képet. Ez nyilvánvaló "csalás", hiszen a 2. félkép információtartalma különbözik az 1. félképétõl, mivel tõle idõben éppen 20 ms távolságra van. Ebbõl egyenesen következik, hogy a két félkép összetartozó képpontjai idõben kissé elcsúsznak egymáshoz képest. A helyzet azonban nem tragikus, mert 20 ms alatt a képtartalom gyakorlatilag keveset változik. Továbbá ezt a változást a szem úgysem érzékelné (enyhe vízszintes irányú elmosódás lenne csupán látható, ha pl. egy függõleges tárgy vízszintes irányban mozogna nagy sebességgel. Ezt a hatást azonban jóval túlszárnyalja a felvevõcsövek és a képernyõ utánvilágítása.)
Az 1.19. ábra a teljes tv-jelet ábrázolja a képkioltás környezetében, egyben szemlélteti a PAL szekvencia fázisviszonyait is, amit késõbb, a PAL jel értelmezésekor felhasználunk. Ezt és az elõzõ ábrát áttanulmányozva, követhetjük a félképváltás, ill. a váltott soros letapogatás folyamatát. Az egyszerûség kedvéért csak néhány sort tüntettünk fel. Tételezzük fel, hogy a visszafutás végtelenül gyors, azaz zérus idejû! Az eltérítés a képernyõ bal felsõ sarkából indul az elsõ félkép elsõ sorával. A 313. sor már nem fejezõdhet be, mert a felénél eléri a képernyõ alját. Ekkor visszafut a sugár, és a képernyõ közepén a 313. sor második felének kezdõpontjától, ami idõben egybeesik a második félkép vertikális szinkronjelének lefutó élével, újra indul. A 313. sor a képernyõ tetején fejezõdik be. A képernyõ közepétõl indulva a sugár a teljes út felét teszi csak meg. Következésképp a képernyõ tetejéhez képest csak fele annyival lesz lejjebb a jobb szélen, mintha az egész utat befutotta volna. Így tehát a második félkép sorai az elsõ félkép sorai között fognak elhelyezkedni.
A vízszintes sorok azért ferdék, mert a horizontális eltérítés alatt a vertikális eltérítés folyamatosan mozgatja a sugarat függõeges irányban. A váltott soros letapogatás pontos félképváltását a képszinkronimpulzus elõtt és után elhelyezkedõ félsor idejû kiegyenlítõjelek biztosítják. A képszinkronjelet megszaggató "befûrészelések" szerepe: ne szûnjön meg a vízszintes eltérítés szinkronizálása a vertikális visszafutás ideje alatt.
A képszinkronjel környezetében 25H idõtartam (H = 64 ) alatt - amely megfelel a képkioltási szakasznak - nincs videojel. Az elsõ félkép elsõ aktív sora a 23. és az utolsó a 310. A második félkép elsõ aktív sora a 336. És az utolsó a 623. A félképkioltás ideje ebbõl következõen: 25H. A 625 soros tv-rendszerben tehát csak 575 sornak van képtartalma. A képkioltás ideje alatt az átviteli rendszer tulajdonságainak vizsgálatára szolgáló mérõjeleket, továbbá teletextjeleket továbbítanak. Nevezetesen: a páratlan félképek 7...22. soraiban, ill. a páros félképek 320...335. soraiban
7. Mikor használják a vágás és mikor a montírozás kifejezést? Hányféle mozgókép össze-szerkesztés technikai lehetőséget ismer?
Analóg és digitális(lemezre vagy szalagra)
Filmnél-vágás
elektronikus technikánál-montirozás: átjátszással, ill. computeren keresztül. Béta, vhs, 1/2col
8. Milyen mozgókép-rögzítési módokat, illetve miféle kamerákat ismer?
Vhs, Beta, digit, film. 35-os, 16-os 70-es(cinemascope?) 8-as, mindegyiknek „S” változat, ahol a hang külön sávon.
9. Miféle monitorok használatosak a stúdió-vezérlőben?
Bejövő, kimenő kép, elő kiválasztó, kamera képek, konzerv, kepsön (biztos nem igy irják)
10. Mi az a blue-box, illetve mivel érhetünk el hasonló képi hatást?
A kék szint ki lehet digitálisan cserélni más álló, v. mozgó képre. Lyukasztás
Green box, white box. Fekete fehérnél eltüntetés, „bagdadi tolvaj”-nál körül vágás 5 fázisban
11. Milyen adatok szerepelnek a csapón és mi a csapó szerepe?
Utómunkánál a hang és kép szinkronitásához kell.
Rajta van: Film cím, rendező, operatőr, a jelenet száma, beálltás, felvétel száma,
12. Mi a világítás három alapvető eleme?
„Kerités, léc, mitomén” Főfény, Gégen, Derités
B
1. Szinopszis, treatment, irodalmi- és technikai forgatókönyv. Ismertesse ezek lényegét!
a.-az ötlet, story pár oldalas leirása
b.-pl rendezői elképzelés a megvalósitásról
c.-konkrét adatokkal bővitett story: dialogusok, helyszinek, hang-kép külön
2. Kik a mozgóképalkotás szerzőí?
Rendező, Operatőr, Producer,
Europában más, Amerikában a filmstudióé a jog.
3. Mióta beszélünk tömegkommunikációról, s mely típusai ismeretesek?
1850
30-as évek, tömeg megjelenése, irott, audió, audiovizuális
4. Kik voltak azok a politikusok, akik először ismerték fel az audióvizualitás jelentősségét?
Lenin a film tömegszuggessziós hatalma, Sztálin, Hitler agit.pol. J.F. Kenedy
5. Ki használt először forgatókönyvet?
1916 Griffith: Türelmetlenség
6. Jenei Jenő, Korda Vince, Trauner Sándor, három világhírű, - és - szintű tervező. Mit tud róluk? Munkásságuknak melyek a legfőbb jellemzői?
Jenei Jenő, Jevgenyij Jenej (Radnót, 1890. jún. 9. – Leningrád, 1971. jún. 6.): díszlettervező. Bp.-en építészetet tanult s egyetemistaként bekapcsolódott a Galilei Kör munkájába. Felhagyva a tanulással építészeti irodában dolgozott, közben festészettel, iparművészettel foglalkozott. 1916-ban orosz hadifogságba esett, 1919 végén belépett a Vörös Hadseregbe: az Aranyvonatot kísérte. Ezután pártmunkás, majd 1921-ben Petrográdba került, ahol részt vett az állami filmgyártás megszervezésében Szovjet állami filmgyártás. 1923-ban a Szevzapkino díszlettervezője lett. Egy ideig a LENFILM fődíszlettervezője volt. 1937-től 1945-ig Kazahsztánban élt, különben mindvégig Leningrádban lakott. A Szovjetunió népművésze Szt Pétervári avantgarde szinház (1969), Állami díjas (1948). – I. f. A köpeny (1926); Makszim-trilógia (I–II. rész; 1935–37); Don Quijote (1956); 57-után Shakespeare filmek Hamlet (Kropacsevvel, 1964); Katyerina Izmajlova (1966); Lear király (1970).Irod. Kuznyecova, V.: J. J. (Moszkva, 1966); Nemes Károly: J. J.
Korda-testvértrió legfiatalabb tagja ipariskolába járt, majd a Képzőművészeti Főiskolán tanult. Festői ambíciókat dédelgetett. A kecskeméti művésztelepen Iványi Grünwald Béla növendékeként komoly tehetséget árult el, s ennek alapján szép jövőt jósoltak neki. Bécsben, Olaszországban (Firenzében), Nagybányán és Párizsban jeles mestereknél folytatott stúdiumokat. Egyik leghíresebb vászna a nagy magyar költőt, József Attilát megörökítő portré.
Később a családi hagyományt követve ő is elkötelezte magát a film mellett. Bátyja, az akkor már óriási tekintélynek számító Korda Sándor meghívására költözött Angliába díszlettervezőnek. "Bemelegítésként" Alfred Jung asszisztense volt, azután önállósította magát. 1939-ben - miután többször bizonyította megjelenítő fantáziájának erejét és vizuális ötleteinek eredetiségét, virtuóz technikai tudásáról és közismert igényességéről nem is beszélve - a művészeti igazgató posztját bízták rá a London Filmnél. 1946-tól 1959-ig a British Lion Films alkalmazásában tevékenykedett.
Több műfajt és stílust reprezentál mozgalmas látványvilága. Régmúlt korok hangulatát éppoly hitelességgel tudta megteremteni a vásznon, mint a modern egzotikumot, a kalandok atmoszféráját, a társasági drámák és a vígjátékok levegőjét. Számos díszlete megelevenedett festmény
Korda (1897-1979) 43db film London film pl: Rembrendt, Hollywood, családi filmgyártó vállalkozás
Trauner Sándor:,(1906.1991) 1921- a Haris közi szabadiskolában Rippl-Rónai növendék,1923-ban Podolini-Volkmann Artúr festőiskolája, Képzőművészeti Főiskolára, Csók István mester.1925-ben barátaival progresszív fiatalok csoportja, tagja a Képzőművészek Új Társaságának. első kiállítása egy avantgárd könyvesboltban. Összeismerkedett Kassák Lajossal, akinek személyisége – az orosz avantgárd-művészettel együtt – erős hatást tett rá. Aktívan részt vett a Munka-kör baloldali alkotóközösség tevékenységében.Az erősödő antiszemitizmus miatt – Csók István tanácsára – 1929-ben Franciaországba ment.
Munkát keresve Párizsban összeismerkedett Lazare Meersonnal, René Clair filmrendező díszlettervezőjével, s így a festészet mellett a filmezés felé fordult. 1930-ban Luis Buñuel rendezésében készült Aranykor című filmben debütált díszleteivel, majd Meerson asszisztenseként részt vehetett Clair első hangosfilmjének, a világhírűvé lett Párizsi háztetők alatt című zsánerfilm elkészítésében.
1936-ig tizennégy filmben dolgozott Meerson mellett, René Clair, Julien Duvivier, Marc Allégret és Claude Autant-Lara műveiben. 1937-től már fődekoratőr. Marcel Carné filmrendező, Jacques Prévert író, költő és Kozma József zeneszerző oldalán tagja lett a költői realizmust megvalósító híres Carné-négyesnek. Ő tervezte a Ködös utak, a Külvárosi szálloda, valamint a Mire megvirrad című melodrámák díszleteit. Trauner fáradhatatlanul rótta és rögzítette maga számára Párizs utcáit magyar fotográfus barátaival, Brassaïval és André Kertésszel. Ma már tudható: lényegében ők őrizték meg a franciák részére a 30-as évek Párizsát: a későbbi nagyszabású bontások és átépítések miatt szinte már csak az ő fényképeikről és Trauner díszleteiből tudható, milyen is volt akkor a francia főváros.
A 2. világháború alatt – zsidó származása miatt – bujkálni kényszerült: dél-franciaországi illegalitásban készítette Jean Grémillon A nyár fényei, valamint Marcel Carné A sátán követei és a Szerelmek városa című filmjeinek díszleteit – neve is csak később kerülhetett fel a kópiákra.
A háború után is Marcel Carné mellett maradt. Hatalmas díszleteket tervezett, és építette fel a Párizs északi negyedeinek külsős helyszíneit ábrázoló makettjeit a főváros-környéki stúdiókban. Legimpozánsabb alkotása a Barbès-Rochechouart metrómegálló és a magasvasút jellegű metró volt, a mellette futó gépkocsiforgalmat biztosító körúttal, de elkészítette a Villette-i medencét és kikötőt, valamint az Ourcq-csatornát is uszályokkal…
1955-ben ismerkedik össze az osztrák származású Billy Wilder filmrendezővel, aki részére elkészíti az Ariane látványterveit. Wilder invitálásának eleget téve Trauner az Amerikai Egyesült Államokba utazott, hogy Hollywoodban olyan jelentős rendezők díszlet-, illetve látványtervezőjeként dolgozzon, mint Orson Welles, Billy Wilder, Jules Dassin, Martin Ritt, Peter Ustinov, vagy Fred Zinnemann. A legénylakás című film látványterveiért Oscar-díjat kapott, és nagyban kivette részét az öt kategóriában is Oscar-díjas Irma, te édes című Billy Wilder alkotásból is. Két film társproducereként is jegyzik.
1974-ben John Huston Aki király akar lenni című filmjével – amellyel ismét Oscar-díjra jelölték – búcsúzott Hollywoodtól. Végleg visszatelepült Franciaországba és Joseph Losey rendezővel kezdett dolgozni.
1982-ben Simó Sándor filmrendező felkérésére elvállalta, hogy egy koprodukciós magyar film, a Viadukt látványtervezője legyen. Élete során mintegy nyolcvan film díszleteit készítette el. Színházak részére is dolgozott, egyebek közt ő tervezte a díszleteket Jean-Paul Sartre Kean, a színész című drámájának párizsi előadásához.
„A 7. művészet mitikus figurájának” munkamódszere sajátos volt. Sohasem tagadta meg festői mivoltát: számára rendkívül fontos volt a fény, a fekete-fehér filmek díszleteihez is színes vázlatokat festett és csak nagyon ritkán épített maketteket (bár abban is remekelt). Ugyanakkor gyakran használt optikai trükköket a korhű látvány és hangulat megteremtéséhez, valamint a díszletek mélységének kihangsúlyozásához.
1952 – A cannes-i filmfesztivál nagydíjas filmjének, az Othello, a velencei mór tragédiája látványtervezője
1955 – A cannes-i fesztiválon a legjobb rendezésért díjazott Rififi a férfiaknál című film látványtervezője
1961 – Oscar-díj a legjobb fekete-fehér látványtervért – A legénylakás
1975 – jelölés a legjobb látványtervnek járó Oscar-díjra – Aki király akar lenni
1977 – César-díj a legjobb díszletnek – Klein úr
1980 – César-díj a legjobb díszletnek – Don Giovanni
1986 – César-díj a legjobb díszletnek – Metró
1991 – az Európai Filmakadémia Félix-díja, életműve elismeréseként
Díszlet- és látványtervezőként [szerkesztés]
1955 – A fáraók földje[3] (Land of the Pharaohs), rendező: Howard Hawks
1960 – Legénylakás (The Apartment), rendező: Billy Wilder
1963 – Irma, te édes (Irma la Douce), rendező: Billy Wilder
1976 – Klein úr (Monsieur Klein), rendező: Joseph Losey
1982 – Viadukt, rendező: Simó Sándor
Díszlettervezőként [szerkesztés]
1930 – Aranykor (L’âge d'or), rendező: Luis Buñuel
1950 – A kikötő Máriája (La Marie du port), rendező: Marcel Carné
1961 – Párizs blues (Paris Blues), rendező: Martin Ritt
1974 – Grandeur nature, rendező: Luis García Berlanga
1975 – Aki király akar lenni (The Man Who Would Be King), rendező: John Huston
1976 – La première fois, rendező: Claude Berri
1978 – Fedora, rendező: Billy Wilder
1979 – Don Giovanni, rendező: Joseph Losey
1958 – Paris mange son pain, rendező: Pierre Prévert
Producerként [szerkesztés]
1963 – Irma, te édes r: Billy Wilder
if (window.runOnloadHook) runOnloadHook();
7. Mi a mozgóképkészítés menete, mely munkafázisok következnek egymás után?
Elékészités: story, lóvé, alkotók (húzó nevek) előkészitáűés, diszlet, jelmeztervek, próbafelvételek, stb forgatás:
Utómunka: fényelés, vágás, hangositás (szinkron, zene,stb), trükkök, feliratok
8. Mi a mozgóképkészítés hierarchiája és hol helyezkedik el a hierarchiában a diszlet -, illetve a jelmeztervező?
Erre van bent a suliban az a ’piramis”
Megrendelő-producer
Rendező-operatőr-zeneszerző
Diszlet-jelmeztervező
A többi alattuk, valahogy úgy, ahogy a stáblistán
9. Mely munkatársak tartoznak közvetlenül a díszlettervező, illetve a jelmeztervező irányítása alá?
Diszlet: épitészet, berendezés,
Jelmez: kivitelező, maszk,
10. Sorolja fel munkakörök szerint a motívumkeresés, a terepszemle és a gyártási terepszemle
résztvevőit!
a.- rendező, operatőr, diszlettervező
b.-u.a.+gyártásvezető,
c.-u.a+éptészet, technika, fővill.,protechnika, felvételvezető
Mit tud a tervezők és az operatőr kapcsolatáról?
-Ketten felelősek a képi világért, állandó párbeszédben alakitják ki a film arculatát. +rendező!
2008. december 15.
Molnár György
DLA habil
Igazából nem erről szól teljesen de találtam:http://www.degrell.hu/KHT_CIKK/kht_8808/index.htm
